1989. június 16-án, egy számomra ismeretlen fiatalember beszélt Nagy Imre újratemetésén. Hosszú haj, szakáll és meglehetősen bátor kiállás jellemezte. A nevét csak később jegyeztem meg. Orbán Viktor volt az. Az egyetemen szerveződő és az elvtársak antidemokratikus hatalmát megdönteni kívánó csoport egyik szellemi vezetője. Akkor még nem ismertem Orbán személyiségét, de tetszett a fiatalos lendület, a bátorság, nyíltság. Azóta nagyot változott a világ és benne Orbán Viktor is. Az elmúlt húsz évben valamiféle vákuum keletkezett a fiatalok politikai aktivitását illetően. Nem jelentek meg a színen, csak „szíjjártópéterek”, akik a hatalom alá dolgoznak.

Most, a Hallgató Hálózat (Ha Ha) tagjaiban vélem felfedezni azt a friss erőt, aki nem fél. Aki nem fél az egzisztencia lehetséges elvesztésétől. Nagy szerepük volt abban, hogy nyilvánosság erejével nyomást gyakoroltak az egyetemre schmitt ügyében. Ők azok, akik szembeszállnak Hofmann Rózsával, akik elítélik a kormány oktatáspolitikai koncepcióját.

Vajon Orbán Viktornak is feltűntek ezek a fiatalok?

Orbán Viktor, jelentkezett egy új „ellenzék”, aki demokráciában szeretne élni és nem ebben a kádári, -orbáni  gennyes világban, ahol az érdekek felülírják az értékeket. Ezek a fiatalok még nem fertőződtek meg.

Orbán, vigyázz!